A „jövő építőanyaga”-ként is említett CLT/Cross Laminated Timber (CLT rövidítéssel): keresztirányú rétegragasztással gyártott nagy méretű tömörfa panel, ami egy statikailag rendkívül merev, mérettartó szerkezet.
Olyan rétegelt lemezről, panelről van szó, amiben az egymást keresztező szálirányú rétegek nem furnér, hanem deszka vastagságú lamellák. Az így elkészített, CNC megmunkált panel sokrétűen felhasználható, bármilyen fal, födém vagy tetőfelület könnyen kialakítható. Tömegének köszönhetően jó hőtároló, hangszigetelő és tűzvédelmi képességgel rendelkezik. A fa kitűnő nedvességszabályozó, így egészséges és kellemes lakókörnyezetet biztosít.
A felhasznált alapanyag PEFCTM szabványok szerint tanúsított telephelyekről, fenntartható és ellenőrzött erdőgazdálkodásból származik.
Az alapanyag rendszerint lucfenyő (a gyártáshoz C20 vagy C24-es anyagminőséget használnak, ami a faanyag hajlítószilárdságát jelöli), de bizonyos gyártók használnak jegenye-, erdei-, illetve vörösfenyőt is. A panelek méretei a különböző gyártóktól függően eltérnek, de általában: 2,95 m széles, 16 m (20 m) hosszú. A panelek vastagsága 60 mm-től 320 mm-ig (egyes gyártóknál 400 mm-ig) terjed, változó rétegrenddel, minimum 3 és maximum 7.
A nagy méretű CNC-k kimarják az előre megrendelt mintákat/kivágásokat, így az épület fala vagy födém eleme egyetlen darabban leszállítható, beépíthető. A gépek pontossága és a vágások toleranciája minimális, így az építési folyamatok felgyorsulnak hiszen nem szükségesek a folyamatos helyszíni felmérések és méret ellenőrzések.
A rögzítések ragasztó, csavarok és lapos/sarok lemezek segítségével történnek.
A CLT előnyei:
- természetes, fenntartható és felelős erdőgazdálkodásból származó építőanyag: a CLT egy megújuló termékből készül, így a piacon az egyik leginkább fenntartható és alacsony szén-dioxid-kibocsátású építőanyag
- egészséges és kellemes lakókörnyezetet biztosít. A beltérben található fatermékekről kimutatták, hogy a páratartalom mérséklésével javítják a beltéri levegő minőségét.
- rövid építési idő a szárazon való beépítésének köszönhetően
- Jól előregyártható, magas minőségű, gyárban előre megmunkálható
- Látszó felületként is alkalmazható
- Pontos és hatékony építési technika, időjárástól, hőmérséklettől függetlenül szerelhető A használata nem jár nagy mennyiségű kosszal, mint egy hagyományos építkezés, és sokkal kevésbé zajos (és feszültség mentes)
- kiváló szerkezeti tulajdonság
- kiváló forma és méretpontosság. Könnyen alakítható, nagy méretpontossággal szerelhető.
- Nehezen megközelíthető helyekre is telepíthető
- jó hő- és hangszigetelő tulajdonságok
- jelentős tűzállóság: tömeges faanyag lényegesen nehezebben gyullad, és ha mégis lángra kap, a tűz lassú, a faanyag kiszámítható ütemben ég. Egy tesztben egy réteg-ragasztott gerendát egy acélgerendával vettették össze. Az acél 30 perc múlva kudarcot vallott, míg a fa a szerkezeti integritását (70% -át) megtartotta.
- három rétegtől légzárónak számít
- hőtároló képesség révén a belső hőmérséklet csillapítva követi a külső hőmérséklet ingadozásait, úgy, hogy a hőmérséklet maximumértékei között fáziseltolódás van
- keresztirányban réteg-ragasztott szerkezete miatt megakadályozza a páradiffúzió megjelenését, továbbá rendkívül formastabil: a dagadás, zsugorodás, valamint a vetemedés mértéke elhanyagolható
- földrengésálló építési módszer
- helytakarosság a kisebb alkatrészvastagság miatt
- száraz építési módszer
- könnyebb, mint a beton vagy a tégla
- Sokkal természetesebb, mint pl. a beton, így egészséges (igazoltan alacsonyabb stressz, vérnyomás és pulzus szint*) és kellemes lakókörnyezetet biztosít
- ökológiai lábnyom csökkentésében fontos szerepet játszik
- A kognitív képességek 61% -kal nőnek, ha fából készült épületben élünk. Ez további 101% -ra nő, ha további szellőztetési funkciókat vezetnek be.
- Természetes erőforrásként a fa nem mérgező, biztonságosan kezelhető és érinthető; természetesen öregszik, és nem bomlik környezetre káros anyaggá.
- Olyan bevonatokkal lehet kezelni, amelyek megkönnyítik a felület tisztítását, elkerülve a fertőzések terjedését
- Kitűnő nedvességszabályozó – higroszkópos anyag
- Komforttudatosság
- Nagyobb nyitott belső tereket lehet kialakítani, akár 10% -kal több élettér nyerhető a használatával (100 nm-es átlagos házzal összevetve)
- Nincs méretbeli korlát. Emeletes építkezésre és többszöri áttelepítésre is alkalmas
- A fával való építkezés gyorsaságát alátámasztja, hogy Kanadában egy komplett 18 emeletes egyetemi épületet építettek fel CLT-ből 9 és fél hét alatt. És mindehhez mindössze 9 munkásra volt szükség. Veresegyházon pedig egy 312m2 családi házat 5 munkás 10 nap alatt emelt fel.
- A kutatási eredmények alátámasztják, hogy egy négyzetméternyi acélgerenda 40 kg szén-dioxidot bocsát ki, és 516 megajoule energiát igényel. A beton nem sokkal jobb: mivel ugyanez a mennyiség 27 kg szén-dioxidot bocsát ki és 290 megajoul energiát igényel. Ezzel szemben egy négyzetméternyi fa alapterület csak 4 kg CO2-t bocsát ki, és csak 80 megajoul energiát igényel. Más szavakkal, ha négyzetméternyi területet acél helyett fából építenek, az eredeti kibocsátás egytizedére csökkenti a szén-dioxid-kibocsátást.
- A technológia használatával földrengésállóvá tehető az épületet. Amennyiben az épületet földrengés által veszélyeztetett területen építik, az egyes faelemeket csavarokkal és szögekkel erősítik meg. Ezek földrengés esetén úgy viselkednek, mint egy lengéscsillapító és lényegesen lecsökkentik a szeizmikus erőket, így földrengésállóvá téve az épületet.
Karbonbarátság, klímavédelem
Az építészettel kapcsolatban is egyre többször merül fel a környezettudatosság kérdése, ami egyre inkább utat tör és fontossága nem elhanyagolható. Az Európai Unió törekvését, miszerint 2050-re teljesen klímasemlegessé váljon Magyarország is támogatja. Mit is jelent ez az építészetre nézve? A 20. század közepétől felfedezhető globális felmelegedés legfőbb okozója a föld légkörében található üvegházhatású gázok koncentrációjának növekedése. A légkörbe jutó üvegház hatású gázok 76%-a szén-dioxid. Ezeknek a gázoknak több mint egy negyede származik az építőiparból, vagy az építőiparban felhasznált alapanyagok gyártásából. A CLT használatával nem csak a szén-dioxid kibocsátás csökkentése érhető el, hanem a karbonsemlegesség is, vagyis megépíthető az az épületet, aminek teljes életciklusa során az üvegházhatású gázok kibocsátása nulla, vagyis a karbonlábnyoma is nulla.
Nemcsak az építés, de már a CLT előállítása is kifejezetten zöld technológia, ugyanis negatív terhet ró a légszennyezésre. Növekedésük során a fák elnyelik a légkörben található szén-dioxidot, oxigént bocsátanak ki magukból, a fennmaradó szenet pedig elraktározzák magukba. A száraz faanyag 50%-ban szén. A beépített szén így levonható a karbonlábnyomból. Esetleges bontás után is könnyen újrahasznosítható és sem a bontás alatt sem utána nem kerül szennyező anyag a természetbe.
